Pszoriázisos bör élettana

http://www.psorioderm.com/hu/a-borrol/a-bor-elettana/pszoriazisos-bor-elettana:61

Szarutermelő sejtek túlműködése.

A pikkelysömör az egyik leggyakoribb bőrgyógyászati kórkép. Jelentős életminőség-romlást okozó, krónikus, a bőrt és az ízületeket érintő immunmediált gyulladásos megbetegedés. Prevalenciája a fejlett országokban átlagosan 2%. Napjainkban számos új közlemény jelenik meg a psoriasissal kapcsolatban. Elsősorban a patomechanizmus, a genetika és a társuló betegségek terén bővültek az ismeretek.
Az elmúlt néhány évtizedben több hatékony terápiás lehetőség kifejlesztése és alkalmazása történt meg. A biológiai terápiák megjelenésével az eddigieknél szelektívebben tudunk beavatkozni a gyulladásos folyamatba. Az ismeretek bővülésével hatékonyabban lehet kezelni és gondozni a psoriasisos betegeket, aminek következtében életminőségük is jelentősen javulhat. A pszoriázis, (más néven pikkelysömör) a bőr szarutermelő sejtjeinek (keratinocytáknak) a túlburjánzásával, fokozott működésével, ezáltal a bőr elszarusodásával jár. A pikkelysömörben a bőrsejtek újraképződési ciklusa felborul. Ezen sejtek normálisan 21-40 nap alatt fejlődnek ki, jutnak a felszínre, eközben az elhalt sejtek folyamatosan leperegnek. Pikkelysömör esetén oly mértékben felgyorsul a bőrsejtek képződése, hogy az elhalt sejtek közé kerülve, látható bőrmegvastagodást, elszarusodást okoz.

Epidemiológia,  genetika

Prevalenciája a fejlett országokban átlagosan 2%. Bizonyos etnikai csoportokban, például Japánban igen alacsony a prevalencia, míg a dél-amerikai indiánok és az ausztrál bennszülöttek körében gyakorlatilag nem fordul elő a betegség. Habár kissé gyakoribb nőkben, mint férfiakban, a psoriasis mindkét nemben és bármely életkorban előfordulhat. Számos vizsgálat kimutatta azonban, hogy a psoriasis első manifesztációja két életkorban a legjellemzőbb, 15–20 éves kor, valamint 55–60 éves kor között.

A psoriasisnak két altípusa különíthető el, az I. és II. típusú psoriasis. Az I. típus a betegek 75%- ánál fordul elő, jellemző rá a 40 éves kor előtti kezdet, a gyakori családi halmozódás és a HLA-Cw6-pozitivitás. Kedvezőtlen prognózisú. A II. típus később kezdődik, és sokkal ritkábban mutatható ki családi halmozódás. Kedvező prognózisú. A psoriasis poligénesen öröklődő betegség. Jelenlegi tudásunk szerint legalább kilenc olyan génszakaszt azonosítottak, amelyek psoriasisra hajlamosító géneket hordoznak (PSORS1-9). Mind ez idáig azonban az itt elhelyezkedő gének közül nem sikerült pontosan azonosítani a psoriasis kialakulásáért felelős géneket vagy géntermékeket. HLA-Cw6 gén, feltehetően a legfontosabb hajlamosító génszakaszt képviseli. (6-os kromoszóma PSORS1 régió)

Hibás immunválasz:

A psoriasis tehát immunmediált gyulladásos kórkép, amelyben mind az adaptív, mind a veleszületett immunválasz működése kórosan fokozott a nem megfelelően hatékony regulációs mechanizmusok következtében. A kóros keratinocyta-hyperproliferáció, a T-lymphocyták bevándorlásának, aktiválódásának és citokintermelésének következtében alakul ki. Az epidermisben dominálóan CD8+ citotoxikus T- (Tc-) sejtek, a dermisben pedig CD4+ helper T- (Th-) sejtek mutathatók ki. A psoriasisos bőrben elsősorban a Th1- és a Tc1-sejtek és az általuk termelt IFN-γ játszik szerepet a keratinocyták aktiválásában. A lymphocyták aktiválódásának pontos mechanizmusa, helye és a kiváltó antigén jelenleg nem ismert. T-sejtek aktiválásában elsőrendű feladata van az antigén-prezentáló sejteknek, amelyek közül psoriasisban a Langerhans-sejtek és a dermalis dendritikus sejtek. A TNF-α, a veleszületett immunválasz központi citokinjének kiemelkedő fontosságát bizpnyították a psoriasis patogenezisében. A TNF-α fokozza az adhéziós molekulák (ICAM-1, VCAM) megjelenését, és számos citokin (IL-1, IL-2, IL-4, IL-8, IL-12, IL-18) képződését indukálja

A keratinocyták, a hízósejtek, a monocyták, a macrophagok, a granulocyták, a természetes ölősejtek, az endothelsejtek és a Langerhans sejtek, vagyis a veleszületett immunrendszer szinte valamennyi sejtes eleme, amelyek száma psoriasisban jelentősen megszaporodott, képes ezen citokineket termelni.

Psoriasisban tehát az adaptív, és a veleszületett immunválasz működése kórosan fokozott, a nem megfelelően hatékony regulációs mechanizmusok következtében. Az úgynevezett „természetes” regulatorikus sejtek (CD4+/CD25+/Foxp3+ Treg sejtek) működése károsodott, annak ellenére, hogy nem csökkent a Treg sejtek száma sem a bőrben, sem a perifériás vérben. A károsodott immunreguláció és krónikus gyulladás ellenére a psoriasisra jellemző klinikai kép csak azokban alakul ki, akiknél ezt a keratinocytakörnyezet megengedi.

Immunmediált gyulladásos kórkép:

 

A psoriasisban a, gentikailag determinált egyénekben, különböző  környezeti  triggertényezők hatására provokálódó, mindeddig nem egyértelműen  definiált  antigén(ek) re adott immunválasz elhúzódik, s egy pathológiás, önmagát fenntartó, krónikus gyulladás formájában jellegzetes bőrtüneteket okoz. Míg korábban a hámsejtek kóros proliferációját és érési zavarát gondolták a primer pathogenetikai eseménynek, napjainkra egyértelműnek látszik, hogy a folyamatért valójában a veleszületett és az adaptív immunitás egyidejű érintettsége, a keratinocyták és az immunsejtek kölcsönös egymásrahatása, illetve számos szolubilis mediátor együttesen felel. A komplex inflammatorikus kaszkádrendszer eredménye a psoriasisra jellemző szövettani kép: a parakeratosis, az acanthosis, a típusos dermo-epidermális gyulladásos infiltrátum, illetve az angiogenezis. A folyamatsor beindításában nem a hámsejteké, hanem a bőrt infiltráló T-lymphocytáké a meghatározó szerep, melyek jellegzetes megoszlást mutatnak a psoriasisos plakk területén. A dermisben a gyulladásos T-lymphocyták döntő többsége CD4+ helper T-sejt, míg az epidermisben CD8+ cytotoxikus T-sejteket találunk nagy számban. Mind a CD4+, mind a CD8+ T-sejtek tömegesen termelnek Th1 és Th17 citokineket, melyek egy összetett citokinhálózatba rendeződve befolyásolják a hámsejtek és szinte valamennyi többi immunsejt működését, biztosítva ezzel a psoriasisos fenotípus manifesztálódását. A Th1 citokinek közül szerteágazó funkciójuknak köszönhetően kiemelt szerepet tulajdonítanak a TNF-α-nak és az IFN-γ-nak. (támogatja az immunsejtek bőrbe történő migrációját, és a hámsejtek apoptózisának gátlásán keresztül hozzájárul a keratinocyta hyperproliferáció kialakulásához). IL-22 legismertebb mediátora a keratinocyta hyperproliferációnak és hypogranulosisnak. Termelését a Langerhans-sejtek és dermális DC-ek aktiválják. A lymphocyták aktivált állapotú (HLA DR+), bőrbe történő vándorlást mutató CLA+ (cutan lymphocyta-antigén), memóriatípusú (CD45RO+) sejtek.

T-sejtek aktiválódása:

Az utóbbi években egyre nagyobb figyelem irányul a CD4+CD25+FoxP3+, ún. regulátoros T-sejtek (Treg-sejtek) pathogenetikai szerepére is. A Treg-sejtek fiziológiás körülmények között kiemelt fontossággal bírnak az immunválasz lecsendesítésében, valamint az immuntolerancia kialakításában az effektoros funkciójú T-lymphocyták aktivációjának, citokin produkciójának és proliferációjának gátlásán keresztül. Psoriasisban egyes kutatócsoportok a Treg-sejtek számbeli, míg mások elsősorban funkcióbeli csökkenését, károsodott immuninhibitoros működését mutatták ki. A lymphocyták aktiválódásának pontos mechanizmusa, helye és a kiváltó antigén jelenleg nem ismert. Vannak eredmények, amelyek bakteriális szuperantigének által elindított poliklonális T-sejt-aktiválódásra, míg mások specifikus T-sejt-receptoron keresztül történő monoklonális T-lymphocyta-aktiválódásra utalnak. A T-sejtek aktiválásában elsőrendű feladata van az antigén-prezentáló sejteknek, amelyek közül psoriasisban a Langerhans-sejtek és a dermalis dendritikus sejtek számáról eltérő adatok láttak napvilágot, ugyanakkor megfigyelték a plazmocitoid dendritikus sejtek felszaporodását. Az aktivált dendritikus sejtek indukálják T-sejtek IFN-γ és a TNF-α termelését. A TNF-α fokozza az adhéziós molekulák (ICAM-1, VCAM) megjelenését, és számos citokin (IL-1, IL-2, IL-4, IL-8, IL-12, IL-18) képződését indukálja. 

NK-sejtek interakciója a hámsejtekkel és az antigénprezentáló sejtekkel aktivációs szignálként hat, és az aktivált sejtek számos proinflammatorikus (TNF-α, IFN-γ, IL-17) citokint termelve szinergizmusban működnek a Th1 és Th17 útvonalakkal. A psoriasisos plakkokban nagy számban detektálhatók hízósejtek, melyek 70%-a IFN-γ-t szekretál. Jelentős mértékű TNF-α és IL-8 elválasztásukkal a neutrophil-migrációt, míg proangiogén mediátoraikkal az angiogenezist támogatják. A neutrophil granulocyták a T-lymphocyták toborzásával és aktivációjával, illetve a keratinocyták osztódásának, érésének modulálásával járulnak hozzá a komplex gyulladásos körfolyamat fenntartásához.

A psoriasis pathogenezisében a T-lymphocyták (a Th1 és a Th17 útvonal) az adaptív immunválasz részeként központi szerepet játszanak. Bőrspecifikus migrációjuk egyrészt a pathológiás immunfolyamat és a következményes klinikai tünetek iniciálásában, másrészt - a legújabb ismeretek alapján- a psoriasisban kórosan funkcionáló rezidens Tem sejtcsoport kialakulásában is alapvető fontosságú. A psoriasisos plakkokban található T-lymphocyták zöme (bizonyos kemokinreceptorok -pl. CCR4, CCR6, CCR10, CXCR3- egyidejű expressziója mellett) CLA pozitivitást mutat.
CLA a bőrbe migráló Tem sejtek jellegzetes sejtfelszíni antigénje, a membránfehérje P-selectin glycoprotein ligand 1 (PSGL-1) szénhidrát epitópja. A periférián keringő CLA+ T-sejtek mennyisége, valamint a psoriasis súlyossága között is kimutattak korrelációt, melynek jellege a betegség fenotípusának és stádiumának (akut vs. krónikus) függvényében változik. A típusos keratinocyta-aktivációért ugyancsak a CLA+ T-sejtek felelnek. Az elmúlt években egyre nagyobb figyelem irányult a fertőzések – azon belül is elsősorban a Streptococcus-infekciók–, a fő rizikóhordozó gének és a psoriasis pathomechanizmusának komplex összefüggésére. Az e téren születő adatok tovább erősítik a CLA+ T-sejtcsoport szelektív pathogenetikai érintettségét. Ma már azonban úgy tartják, hogy az I-es típusú krónikus, plakkos psoriasis akut exacerbatioi szintén kapcsolatba hozhatók az A csoportú β-hemolizáló Streptococcus-tonsillitis és a gyakori HLA-C6 allél együttesével.



Dr Beleznay Gyöngyike

Bőrgyógyász-kozmetológus szakorvos, lézerterapeuta magánorvos
Az Amerikai Bőrgyógyászati Akadémia Tagja
Derma-Art® Bőrgyógyászati Magánklinika
Web: www.dermaart.hu, Web: www.drbeleznay.hu
E-mail: drbeleznay@dermaart.hu
4400 Nyíregyháza Dózsa György utca 60. fsz.
Telefon: +36 42 506091 Fax: +36 42 506092 Mobil: +36 30 5540848
E-mail: office@dermaart.hu


Ismerje meg a Psorioderm és Psorioderm szenzitív termékeket:

 


* A Psorioderm és Psorioderm Szenzitív termékcsalád összes tagja egészségpénztári számlára adómentesen elszámolható! Kizárólag az E2K Kft. egészségpénztári partnereinél (Adosz, Axa, Herend, Honvéd, K&H, MKB, OTP, Pajzs, Tempo, Vasutas, Vitamin).
** Gyártja és forgalmazza: Pezomed Kft. (www.pezomed.com). A termékek megvásárolhatóak a gyógyszertárakban, a Derma-Art Bőrgyógyászati Klinikán, (www.dermaart.hu), valamint az Eventus Pharma webáruházban. (www.eventuspharma.hu)

Három érdekes Angol nyelvű információs anyag a termékeinkről, sikereinkről. A képekre kattintva töltheti le, olvashatja a PDF fileokat:

 

     

Pezomed®; Pezomed Naturals®; Pezoderm®; Psorioderm®; Psorioderm Laboratories®; Eventus Pharma®, Derma-Art®, Registered Trade Marks™ Minden joga fenntartva.

0 megjegyzés: